2014. szeptember 29., hétfő

19. fejezet, avagy a Világmegváltás


Szombat van. 
Akkor pedig program van. Akkor pedig kell valamit vinni. Mégis csak vendégül látnak, nem? Hónapok óta összeülünk szombatonként mi hatan. Néha csak négyen. Kártyázunk, beszélgetünk, iszogatunk. Megváltjuk a világot persze. Amikor a lányok lefekszenek már aludni, akkor váltjuk csak meg igazán. Mi, férfiak. Nincs tabu téma, nincs összeveszés. Kiabálás, anyázás van, de összeveszés nincs. Maximum, ha elfogy a bor, de akkor is csak pillanatnyi a pánik, mert van ott még, ahonnan ez jött…

Ki kéne találni valami újat. Mindig a chips-ropi-szotyi vonalon mozgunk. Jó, a lányok sütnek néha pogácsát, meg zöldséget tunkolunk szószokba. Szó se róla, finom az is, de ha az ember éhes, akkor éhes.  Merugye a világmegváltásban megéhezik az ember… Ki kéne találni valami újat….

Készülődvén az aktuális szombatra, kitaláltam, hogy majd én sütök valamit. Persze semmi komoly, csak valami eszegetős, húsos-sajtos, laktató sós akármit akartam. Nem nevezném süteménynek, holott ami sütőben sül, az sütemény. Innen a neve. De nekem a sütemény az édes, krémes. De ez sós, férfias lesz. A lányok majd néznek nagyot biztosan. Remélem. Legrosszabb esetben pattogtatunk kukoricát…. Abból baj nem volt még.

Konkrét ötlet híján bárminemű receptet kerestem, ami az alapgondolatnak megfelelne. Pogácsát nem akartam, az a lányok reszortja. Én valami többet-jobbat kerestem.

Volt régen valami Gour-Man fazon, aki segített, ha az ember tanácstalanul bolyong a konyhában. Visszajöhetne már igazán. Végre, amikor szükség volna rá… Nem is kellett sokat várnom. Ami azért lássuk be fura és egyben ijesztő is. Másnap a postaládában várt egy levél. Vagyis inkább egy recept. Pont az, amit kerestem. Húsos, sós, nem ördöngős, tökéletes! Aláírásnak csak egy nagy cirádás G betű volt, meg némi lisztes paca. Nem volt nehéz összerakni a kirakóst.
Gyorsan fogtam magam, elszaladtam a boltba bevásárolni a hozzávalókat és nekiláttam…

Mi kell hozzá?
2 csomag leveles tészta
1 csomag bacon (természetesen)
10-15 dkg sonka
15 dkg sajt
2 db színes kaliforniai paprika
mustár
tejföl
só, bors, petrezselyem
2 tojás



A kinyújtott leveles tésztát közepes szélességű lapokra vágni. Egy tortaformát kivajazok (vagy kibélelem sütőpapírral), és körberakom a lapokat, hogy az egyik fele legyen a lapon. A mustárt és  tejfölt összekeverem, sóval, borssal, petrezselyemmel megszórom és az egészet összekeverem. Ezt rákenem a lapokra, majd szépen rárakom sorba az alapanyagokat. A bacont (amit előtte megsütöttem), a sonkát, a paprikákat, és a sajtot jó bőven. Arra figyeljünk azért, hogy ne legyen túlzsúfolt, hogy a tészta másik felét szépen rá tudjuk hajtani. Így is teszünk. Tulajdonképpen egy koszorút kapunk ekképpen. A szélét jól összedolgozzuk, hogy ne nyíljon ki. A tetejét beszurkáljuk és megkenjük felvert tojással. 180°C-os előmelegített sütőben kell kb 20-30 percig sütni, vagy ameddig szép pirult nem lesz a teteje.


 Nem maradt már más hátra, mint beszerezni a bort, és megindulni az újabb világmegváltás felé, de ma kivételesen eszünk valami újdonságot is!

 
Azért majd koccintunk este ennek a Gour-Mannak az egészségére is!

Ahogy a levél hátoldalán láttam:

Váljék egészségetekre!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése