2014. november 28., péntek

21. fejezet, avagy az Örökség


Hideg van. Sötét és hideg. Ilyenkor semmihez nincs kedv, de kimozdulni végképp nincs. Mégis kígyózó sor áll a Hely előtt. Az emberek csak állnak, fáznak és reménykednek, hogy ma talán odajutnak az ablakhoz. Állítólag van, aki már több éve minden télen, minden nap kijár, mégsem jutott még hozzá.

Itt álldogál kitartóan Misi is. Misi nagyon szeretne a sor elejére kerülni, de persze nem furakodik. Türelmesen kivárja a sorát, hátha. Tegnap is itt volt, akkor nem sikerült. De majd ma! Ma sikerülnie kell! Elvégre ma van kisfiának a nyolcadik születésnapja és már hónapok óta eltervezte, hogy ezt fognak enni. Kenyérlángost! Misi odavolt a kenyérlángosért. A puha tészta, a tejfölös kence, a szalonna és a hagyma egyszerűen megbabonázta már egészen gyerekkora óta. Nagymamája mindig ezzel várta őt telente, ezért számára ez igazi téli étel volt. Szülei is szerették, ők nagyon jól megtanulták a receptet, de sajnos továbbadni már nem tudták. Miután Misi egyedül maradt, esélye nem volt, hogy újra élvezze nagymamája kenyérlángosát. Telek teltek el anélkül, hogy egy harapás langallót is evett volna.

Viszont most itt van egy sütöde, ami mellett egyik nap elsétálva az a bizonyos illat csapta meg az orrát. Ez nem lehet más, ez az! Elhatározta, hogy megkóstolja, és megmutatja kisfiának, hogy mi is ez, de azóta mindig elfogyott, mire odajutott volna.

Szóval Misi emiatt álldogál a sorban szipogva, átfagyva. Át akarja adni gyermekkora ízét kisfiának.
Egyszer csak kiabálást hallott előröl:
-          Elfogyott emberek! Ma már nem lesz több langalló! Menjenek haza!

A csalódott tömeg egy része elindult haza szemük előtt a forró teát és/vagy forralt bort lebegtetve, amíg egy kisebb csapat kitartóan ott maradt, mivel ők nem kenyérlángosért jöttek, így új erőt merítettek abból, hogy jóval kisebb lett a sor.
Misi egy kicsit tétovázva, de aztán szomorúan elindult ő is hazafelé. Majd legközelebb – mormolta magában.

Egy pillanatra megtorpant az úton. Egy kósza illat csapta meg az orrát. Az nem lehet, hogy itt is… Nem tudta eldönteni, hogy a képzelete játszik vele, vagy valaki a közelben bizony kenyérlángost süt. Minden esetre követte az illatot, ami egyre jobban körülvette őt, így lemondott a hallucináció lehetőségéről.
Az illat egy kis hátsó udvarba vezette, ahol egy nagy kemence állt, előtte munkaasztal és egy furcsa kis ember szemébe húzott szakács sipkával.
Misi azonnal sejtette, bár nem értette, hogy mi is folyik itt.
-          Gour-Man! Hát gondolhattam volna! – lépett közelebb.
-          Mi? Hogy mi? – fordult meg a szakácsruhás
-          Hát igazán jól esik, hogy segít nekem. Igaz, nem tudom, honnan tudta, hogy szükségem volna önre, de hallottam már, hogy mire képes.
-          Ne haragudjon uram, de nem értem, miről beszél. – értetlenkedett amaz.
-          Ugyan-ugyan. – lelkesedett be Misi, és már vette is le a kabátját, mivel a kemence közelében igazán melege lett. – Kezdhetjük.
-          Mit is? – kérdezte zavarában az egyre jobban pánikba esett szakács.
-          Hát tanítson meg kenyérlángost sütni, vagy mutassa meg, hogyan kell, vagy amit ilyenkor szokott. Hallottam ám magáról, Gour-Man… - kezdett türelmetlenkedni Misi.
-          Én tényleg nem tudom, miről beszél, de elárulhatná, honnan tudja, hogy kenyérlángost sütök… Minden esetre, ha ennyire akarja, megmutatom, hogyan kell. De biztosíthatom, hogy összekever valakivel.
-          Hát persze – kacsintott oda Misi – értem én. Akkor kezdjük is, mert igazából sietnék.

A szakácsruhás belátta, hogy bolondokkal nem szabad kötözködni, így inkább belekezdett egy újabb adag kenyérlángos elkészítésének. A lelkes idegen pedig odaállt mellé és minden mozdulatát figyelte. Látszott, hogy szívből szereti ezt az ételt és tényleg hiszi, hogy ő valami szuperhős. A lényeg igazából, hogy megtanulja, hogyan készül ez a finomság, ha ettől lesz boldog. A körítés az mindegy is. A boldogság a lényeg.



Hozzávalók (két tepsihez):
 
1kg. liszt
1 ek só
1tk cukor
1cs friss élesztő vagy 2 szárított
1/2 liter langyos víz

1 nagy pohár tejföl
2 gerezd fokhagyma
snidling

2 nagy fej lila hagyma
bacon
sajt 


 
A tészta alapanyagait bedagasztjuk jó alaposan, hogy egy szép rugalmas kenyértésztát kapjunk, 1 órát pihentetjük, kelesztjük. 



Közben a tejfölt kikeverjük a fokhagymával és a snidlinggel. A lila hagymát felszeleteljük.


Ha megkelt a tészta, ketté vesszük, a tepsi méretére nyújtjuk.


Jól megkenjük a fokhagymás tejföllel és rátesszük a bacont, lila hagymát. 
200 fokra előmelegített sütőben megsütjük. Amikor már majdnem kész, rászórjuk a reszelt sajtot és sajtpirulásig sütjük.

Misi alig bírta kivárni, hogy megsüljön az első adag. Remegve harapott bele. Egy szempillantás alatt újra kisfiú lett a nagymamája konyhájában.
- Ez az! - kiáltotta. Köszönöm Gour-Man! Nagyon köszönöm!
- Hát igazán nincs mit, de még mindig nem tudom, hogy miről beszél.
- Jól van, hagyja már. Ez csodálatos. De fog ízleni ez a Kölyöknek. Köszönöm még egyszer, maga egy remek ember. De most rohanok is!
Távoztában azért felkapott pár szeletet a miheztartás végett.

- Hát váljék igazán egészségére! - mondta utána a még mindig meglepett szakács, de azért huncutan mosolygott a bajsza alatt. - Bolond ember ez, de legalább boldog. Ez számít.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése